Ára: 300 forint
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vers. Összes bejegyzés megjelenítése
Szivárvány – Vers antológia, Irodalmi Műsorok, Színpadi játékok
Ára: 300 forint
Gyulai Pál – Költemények
Ára: 300 forintGyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus.
Filip Tamás – Rejtett ikonok
„Különös lények elevenednek meg Filip Tamás verseiben. „Rég letapadt érzések” lapulnak a „szálanként összedőlő erdő” fái közt, „merőleges melegben”, „petárdanyárban”. A dolgok rengetegéből előlép „huszonnégy névtelen óra”; „távirányított lények”, „derengő köpenyek¨ tartóztatnak fel – csak hogy időzzünk velük, majd tovább engedjenek…
Versei mélyén ott dereng a kép, a rejtett ikon – dolog, tárgy és szöveg viszonyáról vall. Nem tolakodó, nem előlünk mondja el, amit mond. Következetes költészet, a szerző azt bővíti, amit elkezdett első kötetében. Nem irányít, de a fontos tájolási pontokat megmutatja. Minden apró történést a pusztulás, a működésképtelenség, a végzetes hiba felől szemlél, ami azonban mindig valami másnak, az elrejtettnek a jele.
Csokonai Vitéz Mihály – Dorottya / A méla Tempefői
Ára: 300 forint
Csokonai a „fársángi” háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát.
A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a Dorottyá-t.
Egyetlen kiadásra szánt, de csonkán maradt színműve, A méla Tempefői saját sorsát, kudarcait, vágyait, reményeit, terveit és azok meghiúsulását is egybefoglalva rajzolják a költő sorsát Magyarországon: művei kiadásához nem talál pártfogót. Csokonai színpadi műve is ötven évet várt a nyomtatásban való megjelenésig.
Boér Géza – Hiányok térképe
Ára: 300 forint
E (végső soron egyetlen) vers szándéka szerint a hiány ellen jöhetne létre az olvasó tudatában – esetlegessé szétszórt valóságában. Hogy mégis mire szólíthat fel az átmenetet véglegesítő időben – ha nincs forradalma! –, azt az is érezheti, aki véletlenül a század közepe táján (1952) született Torján, s ma Kézdivásárhelyen élne, de azt is tudnia kell, hogy az igazi kérdést, talán a választ is, ezután már nem a lírában, hanem a dráma- és a cselekvéselmélet felé való nyitásban kell keresnie.
Arany János – Toldi
Ára: 300 forint
Arany Toldiját sokan illusztrálták, de arany Toldit még senki sem. Az arany a mesehős, a naphérosz színe. Ez illik a magyar Héraklészhez, vagy, ha jobban tetszik, Herkculeshez. Toldi Miklós nem suttyó falusi legényke lenne? Hát az olyan mesehősök, mint a Világhírű Kis Miklós, Aranyhajú Kis Miklós, Erős Jankó, a finn Kullervo micsodák? Parasztlegények, egyszersmind naphéroszok. Arany János sokat tudott erről, tessék csak figyelmesen olvasni remekművét. Vajon miért tagolta épp 12 énekre a hónapok száma szerint? Mitől emberfeletti erejű ez a kis legény, akinek „még legénytoll sem pelyhedzik az állán”? Puszta kézzel dönti földre a megvadult bikát, akár a táltosok. Miért szorul bele annyi düh, amennyi csak a pusztító Napba? És annyi igazságérzet, mint a mindent látó napistenekbe? Hogy képes egy ültő helyében annyi húst magába tömni, annyi bort ledönteni a torkán, amennyit a görög Héraklész vagy a Nagyevő szokott? (Jankovics Marcell)
Arany János – Buda halála
Ára: 300 forint
Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd
Ady Endre - Válogatott versek
Ára: 500 forint
Válogatta és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.
Bencze Attila - Körbetartozás
Ára: 700 forint
Összevetve Bencze Attila mostani kötetét, az előző kettővel (A fogadott fiú, A lélek-inga-járata) egy úgynevezett humán-orientáltságú szociográfiát figyelhetünk meg.
Mindez a megélhetési területváltás és a szélesebb körű kulturálódás eredményeként jöhetett létre. Attila levetkőzve Nyírői lokálpatriotizmusát (miszerint a székely – először székely és csak utána ember) a Tamásis világiasságot és szociális, morális, illetve erkölcsi érzékenységet állítja alkotásai élvonalára (miszerint a székely – először ember és csak azután székely).
Szoros kapcsolatot teremt az Erdélyi Magyar Irodalmi kánon klasszikusaival, és talán ebben a kötetben kristályosodik ki igazán a Neo-transzilvanista irodalmi vonal szinopszisa, amivel csiráiban már volt alkalmunk azonosulni. Példaként hoznám itt fel Széllyes Sándor: Székely Karácsony című versét.
Mindez a megélhetési területváltás és a szélesebb körű kulturálódás eredményeként jöhetett létre. Attila levetkőzve Nyírői lokálpatriotizmusát (miszerint a székely – először székely és csak utána ember) a Tamásis világiasságot és szociális, morális, illetve erkölcsi érzékenységet állítja alkotásai élvonalára (miszerint a székely – először ember és csak azután székely).
Szoros kapcsolatot teremt az Erdélyi Magyar Irodalmi kánon klasszikusaival, és talán ebben a kötetben kristályosodik ki igazán a Neo-transzilvanista irodalmi vonal szinopszisa, amivel csiráiban már volt alkalmunk azonosulni. Példaként hoznám itt fel Széllyes Sándor: Székely Karácsony című versét.
Faludy György - Pokolbéli víg napjaim
Ára: 1000 forint
„… a magyar Gulággal, mely Dániában oly nagy sikert aratott, Faludy jó évtizeddel megelőzte Szolzsenyicint…”
GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14.
„Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió –, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek.”
THE TIMES, London, 1988. febr. 28. /a könyv újabb kiadásához/
Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra?
Miranda Seymour: „…George Faludy "My Happy Days in Hell”-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását…"
THE SUNDAY TIMES, London, 1988. júl. 17.
„Lenyűgözően érdekes könyv… Szerzője példát mutat, mint lehet humánusnak maradni az emberiség ellenségei között.”
THE SPECTATOR, London, 1962. nov.12.
„Mestermű.”
THE TIMES, London, 1962. nov. 12.
„Faludy csillámló, elragadó önéletrajzának legváratlanabb sajátsága a vidámság, amely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja.”
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26.
„Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. nov. 27.
GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14.
„Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió –, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek.”
THE TIMES, London, 1988. febr. 28. /a könyv újabb kiadásához/
Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra?
Miranda Seymour: „…George Faludy "My Happy Days in Hell”-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását…"
THE SUNDAY TIMES, London, 1988. júl. 17.
„Lenyűgözően érdekes könyv… Szerzője példát mutat, mint lehet humánusnak maradni az emberiség ellenségei között.”
THE SPECTATOR, London, 1962. nov.12.
„Mestermű.”
THE TIMES, London, 1962. nov. 12.
„Faludy csillámló, elragadó önéletrajzának legváratlanabb sajátsága a vidámság, amely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja.”
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26.
„Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. nov. 27.
Faludy György - Pokolbéli víg napjaim
Ára: 2000 forint (új)
„… a magyar Gulággal, mely Dániában oly nagy sikert aratott, Faludy jó évtizeddel megelőzte Szolzsenyicint…”
GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14.
„Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió –, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek.”
THE TIMES, London, 1988. febr. 28. /a könyv újabb kiadásához/
Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra?
Miranda Seymour: „…George Faludy "My Happy Days in Hell”-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását…"
THE SUNDAY TIMES, London, 1988. júl. 17.
„Lenyűgözően érdekes könyv… Szerzője példát mutat, mint lehet humánusnak maradni az emberiség ellenségei között.”
THE SPECTATOR, London, 1962. nov.12.
„Mestermű.”
THE TIMES, London, 1962. nov. 12.
„Faludy csillámló, elragadó önéletrajzának legváratlanabb sajátsága a vidámság, amely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja.”
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26.
„Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. nov. 27.
GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14.
„Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió –, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek.”
THE TIMES, London, 1988. febr. 28. /a könyv újabb kiadásához/
Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra?
Miranda Seymour: „…George Faludy "My Happy Days in Hell”-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását…"
THE SUNDAY TIMES, London, 1988. júl. 17.
„Lenyűgözően érdekes könyv… Szerzője példát mutat, mint lehet humánusnak maradni az emberiség ellenségei között.”
THE SPECTATOR, London, 1962. nov.12.
„Mestermű.”
THE TIMES, London, 1962. nov. 12.
„Faludy csillámló, elragadó önéletrajzának legváratlanabb sajátsága a vidámság, amely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja.”
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26.
„Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. nov. 27.
Jevgenyij Jevtusenko: Ébredő város
Ára: 300 forint
Az ötvenes évek derekán tűnt fel és Magyarországon 1961-ben jelent meg kötetben először ez a harsány és üde, sokszor gyermekien szókimondó és mindig gyermekien tiszta indulatú költő .
A tűz virágai - antológia
Ára: 500 forint
A könyv címe: A tűz virágai
Alcím: A Nagy Honvédő Háború költészetéből
A könyvhöz kapcsolódó név/nevek: Anna Ahmatova (Szerző), Pavel Subin (Szerző), Alekszej Szurkov (Szerző, )Árvay János (Fordító), Benjámin László (Fordító), Garay Gábor (Fordító)
Kiadó: Zrínyi Katonai Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1962
Kötéstípus: Vászon
Oldalszám: 252
Nyelv: Magyar
Petőfi Sándor - János Vitéz
A könyv ára: 300 FT
Megrendelhető: babilonbook@gmail.com
Kukorica Jancsi egy kis juhászbojtár, szerelme Iluska. Mindketten szegény árvák. Jancsit a kukoricaföldön találtak, és így kapta ő meg e nevet, jó mostohaanyja volt, de a nevelőapja, gazdája annál szigorúbb. Iluskát pedig egy gonosz banya vette magához ,hogy dolgoztassa kínozta őt .A két szereplő Jancsi és Iluska szerették egymást .Egy nap találkoztak kint a szabadban . Iluska a patakban mosott , Jancsi meg a nyájat őrizte. Beszélgetésük során, a nagy szerelemben, ki- ki elfelejtkezett dolgáról. Iluska a mosásról, Jancsi meg a nyáj őrzéséről. Jancsinak oda veszett a nyája, Iluskának meg haragra gerjed ta mostohája. Jancsinak éjszaka el kell hagynia faluját az elveszett állatok miatt. Itt kezdődnek meg Jancsi kalandjai. Jancsi barangol az erdőben és rá talál egy házra, amiben 12 rabló tanyázik. Jancsit meg akarják ölni, de végül megbarátkoznak vele és befogadják társaságukba. Éjszaka Jancsi rájuk gyújtja a házat. Majd tovább áll. Az úton találkozik a huszárokkal. És beáll ő is katonának a seregbe, mennek Franciaországba legyőzni a törököt. Átjutnak Tatárországon, az emberevőkön a szerecsen király segítségével. Elérnek Lengyelországba, onnan pedig Indiába. Sok megpróbáltatásban van része: küzdenie kell a hideg ellen (és lovát a hátára veszi, hogy ne fázzon), a meleg ellen (így éjszaka keltek útnak , mert vizük nem volt így a felhőket csavartak ki hogy inni tudjanak ,ételként levegőt haraptak) , lovuk pedig mindig megbotlott a csillagokba. Majd megérkeztek Francia országba . Itt Jancsi kiszabadította a királyleányt , akit elrabolt a basa . A francia király felajánlja a fele királyságát és a lánya kezét, de Jancsi elutasítja. Jancsi elmeséli a királynak élete történetét és Iluska szerelmét.A király végül elnevezi Kukoricza Jancsit , János vitéznek és ad neki egy tarisznya aranyat . Jancsi hajóra ül , hogy menjen haza Iluskájához, de jön egy nagy vihar. Ő egy felhőbe megkapaszkodik , majd egy griffmadár hazarepíti . Otthon szomorú hír fogadja: szeretett Iluskája meghalt . Kimegy, a sírjához,letép, egy szál rózsát majd továbbáll .Találkozik egy fazekassal,kinek elakadt a szekere az óriások földjének határán . Majd János elmegy megöli az óriások csőszét , és a királyt is. Az óriások jobbágyai lesznek, adnak neki egy sípot, amin bármikor segítséget kérhet tőlük. Az utazása során elkerül a Sötétség országába, itt a banyák találkozója volt , majd az óriás barátaival elpusztítja őket . Majd továbbáll , eljut az Óperenciás tenger partjára. Az óriás a hátán viszi őt 3 hétig, hogy eljusson a túlsó partjára, de egy szigetig jutottak el, ez volt Tündérország. Itt megharcol a három kapu őrzőivel:3 medvével , 3 oroszlánnal, valamint egy sárkánykígyóval. És belép Tündérországba. Itt minden mesés és csodálatos csak ő szomorú. Életét vízbe akarja fojtani, bedobja a rózsáját a tóba és aztán utána akarja vetni magát, de abban a pillanatban a rózsából, mely Iluska hamvaiból nőtt, Iluska feltámadt. Így egymásra talált a két szerelmes. Tündérországban őket választják meg uralkodóknak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
