Ára: 300 forint
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Művészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Művészet. Összes bejegyzés megjelenítése
Gál György Sándor – Hazám, hazám, te mindenem
Gál György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét jeleníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtője, aki úgyszólván elődök nélkül hozta létre a magyar operát (Báthori Márai, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hősök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotó munkája mellett megteremtője a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintő filharmóniai zenekarunk első karmestere. S az ő nevéhez fűződik a Zeneművészeti Főiskola alapkőletétele is. Gál György Sándor regénye Erkel életművét a század világtörténelmébe ágyazza bele. Megelevenednek 1848-49 forradalmi küzdelmei, a magyar nép csodálatos önvédelmi harca, amellyel nyelvét, kultúráját, létét s forradalmának vívmányait védelmezte.
Erdődy János – A vörös liliom városa
Ára: 300 forint
Firenze ugyanúgy zarándokhelye a művelt emberiségnek, mint Velence és Róma. A művészetek és tudományok nagyszerű műhelye volt fénykorában, hatalmas egyéniségek szülővárosa, életük és munkásságuk színhelye. Küzdelmes és drámai évek-évszázadok sorjáztak egymás után Firenze változatos történelmében – ezekről igyekszik képet adni Erdődy János új könyve, melyet A Szárnyas Oroszlán és a Második Róma után nyújtunk át az olvasónak. A gazdagon illusztrált – mintegy 180 képet tartalmazó – kötet a városnak hatszáz éves történetét mutatja be a regényes elbeszélés eszközeivel, és nyújt hasznos szórakozást az olvasónak.
Marlene Dietrich – Tiétek az életem
Marlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.”
A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból ("Hová tűnt a sok virág?") ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.
A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból ("Hová tűnt a sok virág?") ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.
Borsos Miklós – Visszanéztem félutamból
Borsos Miklós ízig-vérig mai művész, korunk minden szellemi áramlatára, művészeti irányzatára érzékenyen reagáló, céltudatosan és megfontoltan tanuló, mégis teljesen önálló egyéniség. Szobrai arról tanúskodnak: mindent ismer, ami előtte volt, de sohasem utánzott, még kezdő korában sem, hanem újrafogalmazott: az örök emberit ősi, igaz mivoltában fejezi ki minden szobra. Alkotásaiból egyszerűség, klasszikus tisztaság sugárzik.
Ez az egyszerűség és klasszikus tisztaság sugárzik ebből a könyvéből is, érdekfeszítő önvallomásából és önéletírásából, melyben minden szépítés nélkül, de nagy szeretettel idézi meg gyermekkorát, családjának minden tagját, nagyszebeni és győri iskolatársait, tanárait, a két város érdekes lakóit. Ugyanilyen egyszerűség és felelős erkölcsiség hatja át azokat a fejezeteket, melyekben művésszé válásának viszontagságait, művészi pályafutásának nehézségeit és sikereit idézi föl – de azokat a lapjait is, melyeken európai barangolásit, nagy művészekkel – Painival, Kokoschkával, Mooreral, Kassákkal, Kodállyal, Egryvel, hogy csak mutatóba említsünk néhányat – való találkozásait, beszélgetéseit eleveníti föl.
Lebilincselő olvasmány: nemcsak egy nagy művész vallomása önmagáról, művészetéről, korunkról és korunk művészetéről, hanem remekbe sikerült írói alkotás is.
Kálmán Vera – Emlékszel még...
Az operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését – méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot.
Mégis, a Jaj cica…, a Ma Önről álmodtam megint…, a Szép város Kolozsvár…, a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.
Mégis, a Jaj cica…, a Ma Önről álmodtam megint…, a Szép város Kolozsvár…, a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.
Darvas Gábor- Zenei zseblexikon
Valóságos lexikonláz tombol napjainkban: se szeri, se száma a különböző nagyságú, méretű és igényű kis-, közép- és nagylexikonoknak. Korunk sokat emlegetett információ-áradatában szükség is van ezekre a hasznos segédkönyvekre, hiszen szakember és laikus ezekből kapja meg az érdeklődésének megfelelő adatokat.
Darvas Gábor Zenei zseblexikonja is ilyen adattár, mégpedig kifejezetten a zenerajongók részére. Két nagy részből áll: az első tömören, de minden lényegesre kitérően tartalmazza mindazt, amit a zenekedvelő közönség művekről, szakkifejezésekről, hangszerekről, fogalmakról, műfajokról és formákról tudni kíván: hosszabb „korszak-címszavak” foglalják össze az egyes stílus-periódusok jellemzőit s felsorakoznak az ismert „ragadvány”-nevek is, mint „Királynő szimfónia”, vagy „Napkvartettek” – magyarázatukkal együtt. A második rész zeneszerzők és előadóművészek életrajzi adatait közli.
Csengery Judit – Judy és Liza
Ára: 300 forint
Judy és Liza, vagyis Judy Garland és Liza Minelli, anya és lánya, az amerikai film és zenés színpad két nemzedékének sztárja. A magyar közönség két halhatatlan filmalkotásból, az 1939-ben bemutatott Ózból, a Metro-Goldwyn-Mayer bűbájos produkciójából, és az 1972-ben bemutatott Oscar-díjas filmmusicalból, a Kabaréból ismeri őket. Pedig mindketten számtalan filmben, zenés játékban szerepeltek (a „one woman show”, az egyszemélyes színház műfajának elindítója Judy Garland, talán legsikeresebb folytatója Liza Minelli), s mozgásuk, hangjuk, lényük káprázatát tucatnyi hazánkban ismeretlen film, hanglemez és videokazetta őrzi. A Judy és Liza a filmélményeket persze nem pótolhatja, de kulcsot ad a két csillag életének, művészetének megértéséhez. A szerző egymás mellé állítja a két sztár pályafutását: a csodagyerekből nagy áldozatok árán felnőtt színésznővé vált Judy és a világhírű szülők gyerekeként más, de nem kisebb akadályokon át a csúcsra jutó Liza útját. A könyv lapjain felvonulnak a híres-hírhedt hollywoodi sztárok, színészek, rendezők, producerek; megismerkedünk a legnagyobb filmgyárakkal, köztük is elsősorban a Metro hatalmas gépezetével, New York-i Boradway-előadásokkal, night clubok és discók világával, gyermekzsúrokkal és 2000 személyes fogadásokkal, dollármilliomosokkal és kispénzű vállalkozókkal – az egész amerikai film- és szórakoztatóipar történetének nagyjából az Óz és a Kabaré által határolt időszakával. A nagy sikert aratott Greta Garbo-életrajz szerzőjének újabb kötete – melyet számos fénykép mellett Judy Garland és Liza Minnelli filmjeinek jegyzéke egészít ki – lebilincselő olvasmány, melyet filmeseknek és a legszélesebb olvasóközönségnek egyaránt ajánlunk.
Gonda István, Illés Csilla – A szépség szimfóniájából
Ára: 1000 forint
Ez a könyv azoknak íródott, akik vallják: a minőség megelőzi a mennyiséget, a nemes küzdés a puszta eredményt, a magasztos a fényűzést. Azoknak a férfiaknak, akik rezonánsak az anyagin túlmutató, magasabb rendű értékekre. Akik kiállják bátorsági próbáikat ahhoz, hogy a szellemi nemesség fénye átsugározzék lényükön. Azoknak a hölgyeknek, akik még hiszik, hogy az angyali törékenység a tündéri szív következménye, s hogy a szerelemben történő önfeláldozás az, ami a nőt gyönyörűvé varázsolja.
Gál Zsuzsa – Az én zeneszerzőm J.S.Bach
Ára: 300 forint
Vándorlegény baktat az országúton. Pénz híján gyalog keresi fel Németország nagy mestereit, hogy elsajátítsa a játékot a kor divatos hangszerein, megtanuljon jó zenét szerezni, és segítségükkel elődeihez hasonlóan becsületet szerezzen családjának. A neve Johann Sebastian Bach.
Keszi Imre – A végtelen dallam
Ára: 500 forint
„A nagy romantikus század zenéjének egyik kiemelkedő alkotója, Richard Wagner – démoni erejű komponista, sokféle ellentmondó emberi tulajdonságból szőtt sokszínű, gazdag egyéniség volt. Művészete, filozófiája, jelleme még ma is heves viták középpontjában áll. Vonzó és taszító, világokat építő és romboló egyéniség, akiről hívei és ellenségei egyaránt úgy vélekednek, hogy – nagy volt. A túlfeszített és túlhajtott egyéniségek korszakának ezt a hatalmas képviselőjét, egyéniségét, zenéjét, halhatatlan műveit jellemzi Keszi Imre regénye. Az író a zeneművészet mélységes értésével közelít témájához s eredeti módon, egy német muzsikus feljegyzéseinek és Wagnerrel folytatott beszélgetéseinek formájában, visszaemlékezésszerűen követi nyomon Wagner küzdelmekben, balsikerekben és dicsőségben oly gazdag életét. Egyben szinte kulcsot ad az olvasó kezébe a mester zenéjének, zenedrámai koncepcióinak megértéséhez.”
Németh Amadé – Erkel Ferenc életének krónikája
Ára: 300 forint
Bármily különös, de az igazi Erkel-portré vonásai úgy aránylanak a regények és filmek ábrázolta arcképhez, mint a jó fotó az idealizált festményhez. Mert a közismert Erkel-kép oly mértékben hangsúlyozza a mester pozitív vonásait, hogy valósággal Jókai-hős vált belőle.
Egyetlen magyar muzsikus sem akarja kisebbíteni Erkel jelentőségét. Korszakos fontosságú volt zeneszerzői tevékenysége, nagy művész volt a karmester, érdemekben gazdag a Zeneakadémia igazgató, a Filharmonikusok alapítója és a kórus-mozgalom vezetője. Ám a sok pozitívum mellett számos negatív vonás is található az objektíven megrajzolt Erkel-portrén. Emberi magatartásának voltak gyengeségei, érthetetlen különcségei. Az operavezetőt is terhelik mulasztások és a zeneszerzőről tudjuk, hogy a Bánktól kezdve valóságos műhelyt alakított ki muzsikusfiaiból, akiknek jelentős részük van a későbbi operák megírásában.
Németh Amadé krónikája a korabeli dokumentumok tükrében mindezt megmutatja. Nyomatékosan emeli ki Erkel nagy érdemeit, de nem hallgatja el a hibákat sem. Így ez a könyv talán az első objektív, a történeti igazsághoz hű Erkel-életrajz.
Székely Júlia – Chopin Párizsban
Ára: 500 forint
Chopin regényt írni: nem könnyű feladat. A téma, a zeneszerző életútjára rakódott szentimentalizmus, a művek érzelgős tolmácsolása nem ritkán vitte a giccs közelébe a „zongora poétájáról” írt regényeket, filmeket. Székely Júlia, a zongoraművész-írónő ettől a ballaszttól akarja megszabadítani Chopin alakját. A szerző ennek érdekében alkalmazza a modern regény egyes szerkesztési fogásait, a tér- és időjátékot, a szinte zenei formát. Ezért szólaltatja meg Chopin kortársait – zenészeket és festőket, írókat és költőket –, történelmi és fiktív személyeket. „A zongora Rafaelje” – mondta Heine a nagy lengyel mesterről. Székely Júlia regényének célja is az, hogy Chopin alakja rafaeli tisztaságban, klasszikus egyszerűségben kerüljön az olvasó és a zenebarát elé.
Székely Júlia – A Magyar Orfeusz
Ára: 500 forint
A Halhatatlan Kedves szerzőjének új regénye ismét Magyarországon játszódik. Hősei Lavotta és Csokonai. Lavottából alig maradt ránk több legendánál és nevénél. Pedig ő lehetett volna a magyar zene atyja, a magyar Orfeusz, aki életre muzsikálja szépséges Euridikéjét, a magyar zenét – de Lavotta nem tudta, hol keresse őt. Csokonai tudta: parasztdalokat gyűjtött, énekeltette a népet, s följegyezte énekeit hallás után. De nótagyűjteménye, elveszett, halála után hiába keresték. Lavotta másik nagy mulasztása, hogy tehetségét nem pallérozta. De ez nem csak rajta múlt, hiszen állandóan ott kószált Kismarton és Eszterháza közelében, hogy bejusson Haydn zenekarába, ahol mindent megtanulhat. Elfut az idő, elmúlik az élet, s Lavotta egyetlen szerelme a bor marad. Ebbe fullad tehetsége. Csokonai halála után pontosan száz évnek kell még eltelnie, amíg – ezerkilencszázötben – a magyar zenéért leszáll az alvilágba a magyar Orfeusz.
Juhász Előd – Bernstein story
Ára: 600 forint
Tüneményes, tipikus amerikai karrier története a „Bernstein story”. A New York-i Brooklyn-híd alatt kezdődik, ahol Leonard édesapja, az újdonsült bevándorló halat tisztított napi egy dollárért. Hihetetlenül meredek út innen a Carnegie Hallig, az ifjúsági koncertek sok tízezernyi, a tv sokmilliónyi nézőjéig-hallgatójáig, akik csillogó szemmel, kipirult arccal lesik el a muzsikáló–magyarázó Bernsteintől a zene örömét. A West Side Story mintegy jelképes összekötő: témája-színhelye a nyomorúságos kezdetet, világsikere a pálya csúcsát jelzi. „Leonard valóban leonardói reneszánsz jelenség: az általános művész, aki a zeneművészet minden ágát gyakorolja. Szimfonikus és opera dirigens, zongoraművész és jazz muzsikus, remek előadó, tanár és író, szimfonikus zeneszerző és a haladó amerikai musical stílusában Gershwin egyenes utóda. Nincsen olyan ága a zenének, amit ki ne próbált volna, és mindegyikben mester” – írta könyvünk hőséről Rózsa Miklós. Ezt a sokoldalú művészportrét mutatja be Juhász Előd könyve, amelyet műjegyzék és képe sora tesz teljessé.
Gál György Sándor – Új operakalauz 1
Ára: 700 forint
Talán nincs még egy kiadványa a Zeneműkiadónak, amely annyiszor jelent volna meg, annyi új kiadást ért volna meg, mint Gál György Sándor és Balassa Imre Operák könyve című munkája. Ez a hatalmas példányszám, ez az állandóan megnyilvánuló igény azt mutatja, hogy az opera műfaja változatlanul a zenei érdeklődés középpontjában áll. Az igény, az érdeklődés változatlan, de kibővült az Operaház repertoárja, sok-sok nálunk nem játszott operát szólaltat meg a rádió és – ami a legfontosabb – változott, fejlődött a közönség hozzáértése, mondhatjuk így is: tudományos igénye. Egyáltalán nem lebecsülhető, sőt nagyon is figyelembe veendő szempont, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos nemzedék került ki az iskolapadokból úgy, hogy kottát tud olvasni.
Mindez arra késztette a Zeneműkiadó Vállalatot, hogy új operakalauzt bocsásson közre. Balassa Imre halála után Gál György Sándor egyedül vállalta az új kalauz megírását, Németh Amadé, az Operaház karnagya segítségével. (Németh Amadé állította össze a kottapéldákat.)
Az Új operakalauz szemlélete tulajdonképpen azonos a régi Operák könyvéével, azaz: az egyes művek kapcsán sokirányú kitekintést nyújt a zeneszerző munkásságára, a szövegíróra, az opera tárgyára, mitológiai, történeti és társadalmi összefüggéseire. A szemlélet és a koncepció tehát változatlan, de minden adat, minden megvilágítás a legújabb kutatásokat is gigyelembe veszi.
A kottapéldák beiktatása, az anyag természetszerű megnövekedése tette indokolttá, hogy az Új operakalauz két kötetben lásson napvilágot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
